Küzdősport, amely "hidakat épít" A kempo a harc filozófiája, mégsem az erőszakról szól A távol-keleti harcművészetek ugyancsak termékenynek, ihlető erejűnek bizonyultak a múlt század második felében. A kick-box, illetve rokona, a thai-box is ezek technikáit ötvözik, de magukat csupán sportként definiálják. Hasonló a helyzet a kempóval, amely azonban, bár fiatal, művelői szerint a régiekkel egyenrangú, sőt azokat egyesítő, valódi harci művészet. A legjobbak veleje Megtalálhatók a kempóban a karate, a dzsu-dzsicu, a dzsúdó és az aikido elemei egyaránt. Ez nagyon is az alapító, bizonyos So Dosin szándéka szerint való volt, hiszen ő azért találta ki a kempót még 1947-ben, hogy segítse a második világháborúban megroggyant Japán fizikai és szellemi újjáépítését. Konkrét élményeket kínai shaolin templomokban szerzett, a mozgáskultúrájukról és elképesztő gyakorlataikról híres papoktól sok fogást lesett el. Az alapító munkájának eredménye egy olyan önvédelmi sport lett, amely valóban alkalmas nemcsak a test, hanem a szellem "karbantartására" is. Ezt persze általában a harcművészetek mind elmondják magukról, a kempósok ugyanakkor erősködnek: sportjuk a mai világban is sikerrel használható önmagunk megvédésére. Vagyis nem elavult, múzeumba és könyvekbe való mozgássor, hanem a támadás, védekezés, gyógyítás hármas igazságán alapuló, életközeli sportág. Erre vezethető vissza, hogy gyakorlataikban használnak késeket és botokat, tehát az ezekkel szembeni védekezést is oktatják. Személyre szabott küzdelmek Érdekesség, hogy a kempo sokkal kevésbé egységes, mint ismert elődei. Vagyis a technikák, mozdulatsorok a világ más-más szegleteiben meglepően különbözőek lehetnek, mégpedig aszerint, hogy ki tanítja. Minden mester a saját szája íze szerint dolgozza át őket, picit módosít azon a tudáson, amit megkapott. A mozdulatok ráadásul személyre szabottak. Magasságtól, súlytól, alkattól és nemtől függően más-más ütéssort ajánlatos gyakorolni. Ezért is mondják, hogy a kempo olyan sport, amely kreativitást igényel és gondolkozni is tanít. Az önvédelem előtérbe helyezése ellenére fontos, amit egy amerikai mester, James Mitose mondott. - A kempo nem erőszakot jelent. Ha megkérdeznének, ki volt az amerikai történelem legnagyobb kempomestere, azt mondanám: Abraham Lincoln - próbálta érzékeltetni a kempo lényegét a jeles férfiú. Dr. Harnos Imre gyermekpszichológus, a Zen Bu Kan Kempo Karate meglapítója szemléletes példával él, amikor a kempo filozófiáját magyarázza: ez a sport hidakat épít, nem falakat. Harnos doktor az aikidótól a sotokan katratéig sok küzdősportot művelt, végül a kempóval kezdett komolyan foglalkozni. Az általa kifejlesztett mozdulatok állítása szerint természetesebbek, nem olyan merevek, mint a japán kempomesterekéi. Magyarországon 1981 óta van jelen a kempo, 1987 óta pedig szövetséggel is büszkélkedhet. Sőt, egy ideje kettővel is - Magyar Kempo Szövetség és Zen Bu Kan Kempo -, amelyek remélhetőleg tiszteletben tartják a sport nemes és felemelő alapelveit, s ez esetben csak örülhetünk a sokszínűségnek.