T�rt�nelmi el�zm�nyek

A harcm�v�szetek kialakul�s�ig eg�szen az emberi t�rsadalmak szervez�d�s�nek kezdet�ig vissza kell tekinten�nk. M�r ekkor kialakulnak harcol� rendek, amelyeknek a legfontosabb feladata a harcra t�rt�n� felk�sz�l�s, a tapasztalatok gy�jt�se, tov�bbad�sa, kik�pz�si- �s felk�sz�t�si form�k l�trehoz�sa volt. A csoportos felk�sz�t�s mellett ugyanakkora hangs�lyt fektettek az egy�nek k�pess�geinek fejleszt�s�re. Egyiptomi �s sum�r forr�sokb�l tudjuk, hogy m�r ebben az id�ben megsz�lettek az els� �r�sos m�vek, amelyek a harci felk�sz�t�s gyakorlat�nak, elm�let�nek �s filoz�fiai strukt�r�j�nak rendszer�vel foglalkoztak. Ezen m�vek t�red�keiben m�ig fennmaradtak.

Ezekben a harci „m�helyekben” a fegyveres- �s pusztakezes alkalmaz�sok mellett az emberi szellem fejleszt�s�vel is foglalkoztak. Ur, Uruk , Babilon ,Ninive , Egyiptom f�rfijai ugyan�gy vall�si �s filoz�fiai tartalmakkal megt�lt�tt testi �s szellemi �letm�dk�nt �lt�k harchoz k�t�d� hivat�sukat, mint az er�h�zakban /Zur-khane/ k�pzett perzsa fiatalok, a ksatria kaszthoz tartoz� indiaiak, a puszt�kon a harc szabads�g�t /magyarul fej�rek/ v�laszt� n�pcsoportok vagy a sz�let�s�kt�l fogva harcosnak nevelt sp�rtaiak. A vall�si-, zenei-, filoz�fiai tartalmakkal megt�lt�tt kik�pz�si �s szem�lyis�gform�l�si m�dszerek legal�bb annyira alkalmasak voltak arra, hogy k�pvisel�iket „harci m�v�szeknek” vagy „harcm�v�szeknek” nevezz�k, mint k�s�bbi k�nai �s jap�n t�rsaikat. Nemcsak a filoz�fiai, t�rsadalmi tartalmakb�l mer�tettek a k�s�bbi keleti kult�r�k, hanem az indiai kult�ra k�zvet�t�s�vel a harci mozg�sanyagb�l is. N�mely �kori kult�r�ban a harcosnak a harc ismerete mellett a vall�s, a t�nc, a zene, a filoz�fia ismeret�vel felv�rtezve olyan �letm�dot kellet folytatnia, amely mindenki sz�m�ra p�ld�t szolg�ltatott. Mozg�si kult�r�juk pedig vetekedett a ma legkiv�l�bbnak mondott harcm�v�szeti form�kkal. Volt r� idej�k, hiszen �vezredekr�l besz�l�nk. R�ad�sul a fegyveres k�rnyezet kev�sb� volt v�ltoz�, mint az elm�lt �vsz�zadokban.