Az � t�rt�nete sem egyszer�, ahogy nagyj�b�l egyik �llatom� sem, ugyanis eredetileg Romeo h�rcs�gnek indult. R�gebben h�rcs�g�ket tartottam, �s szerettem volna ism�t egyet, illetve kett�t. Egy Romeo-t �s egy Juliet-et. �gy h�t elmentem az �rk�dba [ez itt a rekl�m helye] �s k�r�ln�ztem. Megn�zegettem az �sszes kis�llatot, h�rcs�g ut�n kutatva. Azt�n egyszer csak megl�ttam ezeket a csupaszfark� iz�ket. J�, patk�nyok. Mennyire sz�pek! �s h�t ugye nyitottnak kell lenni az �jra. Azt hiszem abban a pillanatban m�r tudtam, hogy nekem nem lesz h�rcs�g�m, nekem patk�nyom lesz! Elindultam h�t az elad�hoz, hogy kifaggassam mit eszik, hogy kell tartani �s tudni akartam r�luk mindent, mindent!
  V�g�l kihozott nekem egy kis ketrecet, amiben vagy h�sz-harminc ilyen kis mitugr�sz pattogott fel-al�, rohang�ltak a r�cson �s ny�jtogatt�k ki a mancsukat. Mert ugye a legk�nnyebb egy k�ly�kkel kezdeni az �letet.
  �s akkor megpillantottam. Ott l�gott a ketrec tetej�n �s m�r k�t h�naposan akkora her�i voltak, mint a feje. Ott helyben beleszerettem. Nem tudom, hogy a her�ibe, vagy az �des kis pofij�ba, de kijelentettem, hogy � kell nekem. Szerelem volt els� l�t�sra. Az elad� kivette �s a kezembe adta. Kezd�snek le is pisilt. Gyorsan felh�vtam a sz�leimet, hogy mi lenne, ha nem h�rcs�g�k lenn�nek csal�dunk �j tagjai, hanem egy patk�ny. „Nekem mindegy, csak ne kelljen n�zegetnem.” - v�laszolt anyuk�m a vonal t�ls� v�g�n. �ljen! „Te most hazaj�ssz velem”. Sz�laltam meg vigyorogva. Kaptam egy kis dobozk�t, bele forg�csot, puff bele a kispatk�nyt, nyom�s a p�nzt�rhoz �s m�r robogtam is haza, hogy megismertessem az �j csal�dj�val. „…ne kelljen n�zegetnem.” Persze, csak nem hiszi, hogy nem fogom mindenkinek a k�p�be nyomni? Hisz egyszer�en zab�lnival�!
  A hazafele utat persze nem a dobozban, hanem a garb�m nyak�ban, a hajam alatt t�lt�tte. [Tal�n t�le �r�k�lt�k a k�lyk�k is a garb�-szeretetet.]
  Miut�n haza�rt�nk, r�gt�n mindenkinek megmutattam. „N�zd, � Romeo. H�t nem ���des?!” Persze mindenkinek tetszett. Mi�rt ne tetszett volna? Eg�szen addig am�g meg nem l�tt�k a fark�t. Anyuk�m nagyon szerette �t, persze az�rt j�l �llt neki a t�vols�g. Hitt abban, hogy m�k�dhet ez t�vkapcsolat form�j�ban is. A bemutat�s ut�n betettem az �j otthon�ba, hogy felt�rk�pezze a terepet, szokja az �j helyet. V�g�lis elszak�tottam �t a t�rsait�l, �s itt most fura �l�l�nyekkel van k�r�lv�ve, egyed�l egy ekkora helyen!
  Nagyon hamar �sszeszoktunk �s t�rsakk� v�ltunk. Mindenhova velem j�tt a v�llamon �lve, m�g az iskol�ba is bevittem, s�t id�sebb kor�ban az egyik oszt�lykir�ndul�s alkalm�val a kab�tomban a Hadt�rt�neti M�zeumba is elk�s�rt. V�g�lis egy patk�ny mi�rt ne m�vel�dhetne? Szerencs�mre, ha nem voltam otthon, akkor csal�dom valamelyik tagja mindig adott neki friss vizet meg zab�lnival�t.
  El�sz�r csak akkor volt kiengedve, mikor otthon voltam, l�v�n m�g csak akkor ismerkedt�nk, de azt�n felb�torodtam, �s ha nem voltam otthon, akkor is nyitva volt a terr�rium ajtaja. Olyankor mindig j� kis meglepet�seket okozott, ugyanis legink�bb egy kleptom�ni�sra hasonl�tott. Zsebkend�, A4-es pap�r, r�g�, zokni… ezeket �s m�g sok m�st tal�ltam ilyenkor a terr�riumban. Ami mozd�that� volt �s el�g kicsi ahhoz, hogy el is vigye, azt bizony gondolkod�s n�lk�l vitte is, hi�ba hittem, hogy mindent elpakoltam.
  Egyszer lefekv�sn�l v�letlen�l nyitva hagytam az ajtaj�t. Reggel pedig arra �bredtem, hogy egy sz�r�s iz� alszik �sszeg�mb�ly�dve a fejemhez b�jva. Persze a legk�zelebbi ilyen esetn�l az�rt tov�bb ment �s nem egy alv� sz�r�sre �bredtem, hanem arra, hogy valami a szemh�jamat k�stolgatja.
  Csak k�ly�kkor�ban kapott kifejezetten patk�nykaj�t, azt�n pedig h�zikosztot, sz�raz kutyakaj�t, cicakonzervet meg persze gy�m�lcs�t, z�lds�get. Soha nem volt semmilyen betegs�ge, azt lesz�m�tva, hogy egyszer atk�s volt, egy m�sik alkalommal pedig rosszul ugrott �s elt�rte a bal h�ts� l�b�t. Nagyon sok olyat olvastam, hogy a patk�ny daganatos lett, ilyen-olyan baja lett, olyan emberekt�l akik kifejezetten csak patk�nykaj�val meg drops-szal etetik �ket. Nem hiszem, hogy ez annyira j�t tesz nekik. Persze n�lam is volt, amit R kiv�logatott �s f�lrerakta, jelezve, hogy „Ezt nem szeretem, vidd innen.” De mivel alapvet�en a patk�nyoknak nagyon er�s immunrendszer�k van – b�r ez a h�zikedvencekn�l m�r gyeng�lt kicsit a teny�szt�s sor�n – sok mindent kib�rnak, alkalmazkod�ak. �gy az etet�si st�lusomon k�s�bbi patk�nyaimn�l sem v�ltoztattam.
  K�t Juliet-je is volt. Az els�t rejt�lyes m�don meg�lte, m�ig nem tudom, hogyan jutott hozz�. Juliet egy gy�ny�r� v�r�s kisl�ny volt. Romeo meg antiszoci�lis. Azt�n k�r�lbel�l f�l �v m�lva Alma, egy mentett patk�ny lett az �j kedvese, szint�n csukly�s. � volt az aki megrendszab�lyozta Romeot. A kezdeti vereked�sekb�l mindig Alma j�tt ki gy�ztesen, hab�r sokkal kisebb volt ellenfel�n�l. Azt�n a vereked�sek abbamaradtak �s ink�bb �sszeb�jva aludtak. Azt�n megaj�nd�koztak egy kupac kis gumicukorral. K�s�bb Alm�nak �j gazd�t kellett tal�lnom, mert nem tarthattam folyamatosan egy�tt Romeoval, k�l�nben havonta lettek volna kis csupaszfark�, csupasztest� „iz�k”. J� gazd�ja lett. Az�ta is j� teny�szn�st�ny.
  Mikor elk�lt�zt�nk a sz�l�i h�zb�l, anyuk�m kijelentette, hogy ha a g�r�nynek [akinek vastag bund�ja van �s b�rja a hideget egy j� kis faod�ban!] j� kint t�len, akkor a patk�nyoknak is j�, mert a h�zban nem lesz �llat. �gy akkori Kedvesemhez k�lt�ztek t�lire [akkor m�r volt Romeonak egy lak�t�rsa, de r�la m�shol �rok]. Ott szeg�ny p�romnak megr�gt�k a b�rkab�tj�t, mert k�zvetlen�l a ketrec mell� pakolta le. K�rdeztem mennyire faragt�k meg. V�lasz: „Ablak nyit, kab�t dob, ablak csuk. Ennyire.” �gyhogy ebb�l az�rt n�mileg sejthettem.
  Azt�n nem sokkal k�s�bb kaptam p�romt�l a h�rt, hogy Romeo nagyon rosszul n�z ki, nem mozog, nem eszik, lefogyott. – na akkor az�rt nagy haragra gerjedtem, hogy mi�rt nem tudott el�bb sz�lni, merthogy m�r egy hete ilyen volt… Kimentem Di�sdra, hazahoztam ketrecest�l, lak�t�rsastul, anyuk�m pedig meg�rt�en megengedte, hogy a szob�mban legyen a ketrec. Azonnal rohantam vele a dokihoz. Kapott antibiotikumot, fiz.s�t, mindezt h�rom napon kereszt�l, de semmi nem haszn�lt. Kis csepegtet�vel pr�b�ltam beletuszkolni n�mi vizet, meg p�pes m�zlit. Bevittem az iskol�ba is, hogy 3-�r�nk�nt pr�b�ljak a kis test�be egy kis �letet lehelni. K�s�bb m�r a nyel�reflexe sem m�k�d�tt. Nem volt beteg akkor sem. �reg volt m�r, elm�lt n�gy �ves, a patk�nyokn�l pedig 2-3 �v az �tlag �letkor. Eg�szen addig a kih�zott �jjeliszekr�nyem fi�kj�ban aludt.

  Az utols� este �gy d�nt�ttem, hogy nem k�zd�k tov�bb. Szenved �s el kell engednem. M�snap m�r nem vittem el az iskol�ba. Betakartam a pl�dj�vel �s anyuk�m gondjaira b�ztam. Mondtam neki, hogy sz�ljon, ha elment. Suli ut�n �ppen hazafele tartottam, mikor j�tt az sms: „Romeonak m�r nem f�j semmi.” Enn�l szebben nem is fogalmazhatott volna. Nyugalmat �reztem �s zaklatotts�got egyszerre. F�jt, hogy elment, de tudtam, hogy el kellett �t engednem. Ott a buszon els�rtam magam. Ahogy most is. Sokan el sem tudj�k k�pzelni, milyen sokat jelenthet egy ilyen kis �llat. A nyaral�nk kertj�ben temette el anyuk�m �s egy s�rga nefelejcsvir�got �ltetett mell�.

K�peket a Galerri-ben l�thattok m�g r�la.