Szex �s idegsejtek

A szeretkez�snek m�r sokf�le j�t�kony, gy�gy�t� hat�sa ismert, az azonban �jdons�g a kutat�k sz�m�ra is, hogy egy, a szeretkez�s �ltal aktiv�lt hormon seg�ti az agyi idegsejtek �jratermel�d�s�t is. Az agyalapi mirigyben termel�d�, a tejtermel�st is el�seg�t� prolaktin nev� hormon nemcsak a terhess�g els� h�napjaiban �s a sz�l�st k�vet�en, de k�zvetlen�l szeretkez�s ut�n is igen magas. Kanadai tud�sok egy csoportja pedig felfedezte, hogy ez a hormon az agy �ssejtjeit serkenti, amelynek hat�s�ra az agy szagl�k�zpontj�ban �j idegsejtek j�nnek l�tre.

Az �ssejtek olyan sejtek, amelyek a sejttermel�d�s sor�n b�rmilyen t�pus� sejtt� v�lhatnak. Gy�gy�t�s szempontj�b�l ez az�rt fontos, mert sok�ig �lt az a t�vhit, hogy az agysejtek csak pusztul�sra k�pesek, �jratermel�dni nem - az agyi �ssejtek felfedez�s�vel azonban nyilv�nval�v� v�lt, hogy baleset vagy betegs�g k�vetkezt�ben l�trej�tt agyk�rosod�s eset�n is van rem�ny a r�szleges vagy teljes fel�p�l�sre.

Az a felfedez�s, hogy els�dlegesen �ppen a szagl�k�zpontban termel�dnek �jra ezek az agysejtek, szint�n nem elhanyagolhat�. A szagl�s ugyanis a p�rv�laszt�sban, az ut�dnevel�sben, valamint a p�r �s az ut�d felismer�s�ben nagyon komoly szerepet j�tszik, a k�s�rletek szerint min�l kevesebb �ssejtet tartalmaz a n�i agy, ann�l kev�sb� "any�sak" gyermekeikkel. A prolaktin term�szetesen a f�rfi szervezetben is jelen van, �m a terhess�g �s sz�l�s kiz�r�s�val csak a szeretkez�s marad, mint hormonserkent�, �s �gy idegsejt- �jratermel� folyamat.

A kanadai kutat�k felfedez�se m�ris k�zelebb vitte az orvostudom�nyt j� n�h�ny agys�r�l�s gy�gy�t�s�hoz. Bizonyos k�s�rletek azt mutatt�k, hogy ha van az agyban egy s�r�lt ter�let, az �j idegsejtek automatikusan arrafel� kezdenek v�ndorolni, de nem akkora mennyis�gben, ami seg�theti a gy�gyul�st.

Rem�lhet�leg k�vetkez� kutat�saik sor�n kider�l majd, hogy a szagl�k�zponton k�v�l m�shol is l�trej�het a sejt�jratermel�d�s, �gy tal�n �jabb, rem�nytelennek �t�lt agys�r�l�seket is sikeresen lehet majd gy�gy�tani.